Nagymama pulóvere

Olvassátok fel Max Lucado szövegrészletét. Válasszatok ki egy személyt és mondja el róla mindenki, hogy mi az a belső tulajdonsága, ami egyedivé teszi, ami másra nem jellemző vagy ami csak rá igaz. Így menjetek végi egyesével mindenkin.

Szövegrészlet:

“Van a szekrényemben egy pulóver, amit nem hordok gyakran. Kicsi rám. Már rég ki kellett volna dobnom, de nem tudom megtenni. A pulóvert áldozatkész nagymamám kötötte, hogy kifejezze szeretetét. Nagy gonddal választotta ki a hozzá való fonalat. Szeretettel illesztette össze az elkészült részeket. Nem a funkciója, hanem az alkotója miatt értékes számomra ez a ruhadarab.

Gondolkodjunk el ezeken a szavakon! Isten alkotása vagyunk. Nem csak úgy véletlenül lettünk. Nem futószalagon készültünk, tucattermékként. A nagy Alkotó tudatosan, szeretettel tervezett meg, különleges és személyre szóló ajándékokkal halmozott el, így helyezett bennünket erre a földre. Ide, ahol az ember értékét az adja, hogy hány számjegyű a fizetése, vagy hogy milyen formásak a lábai… De hadd mondjak egy jó hírt: Isten szemében mind értékesek vagyunk!”