Játékok

Random kidob valahova a google mapson, ki kell találni, hol vagy

GeoGuessr - Let's explore the world!

Beküldte - Turóczi Hajnalka, 25.

A portya első napján felírjuk a portyán résztvevő emberek nevét cetlikre, és beletesszük egy sapkába (tálba, bármibe). Majd pedig ugyanennyi cetlire hétköznapi tárgyakat írunk fel, amik biztos hogy mindenkinél ott vannak a portyán is, és ezeket a cetliket egy külön sapkába tesszük. Mindenki húz egy neves cetlit meg egy tárgyas cetlit, és ezeket titokban kell tartania.

A játék lényege, hogy az embert akit húztál, azzal a tárggyal tudod „megölni”, ami a másik cetliden volt. Úgy tudod a húzottadat megölni, hogy privátban odamész hozzá, odaviszed a tárgyat, megmutatod és kész, így meg is ölted, kiesett a játékból. Ha ő még nem ölte meg a húzottját, akkor oda kell adja neked a saját cetlijét és elárulni, hogy kit húzott, így te folytathatod a játékot, másik célponttal, tárggyal. Ha már megölte, akkor neked most már csak arra kell figyelned, hogy ne halj meg, ne maradj soha kettesben senkivel!

Fontos, hogy nyilvánosan ölni nem lehet, csak kettesben! Senki nem hallhatja, hogy éppen megölöd a másikat, maximum azt láthatja, hogy beszélgettek.

A játékot az(ok) nyeri(k), aki(ke)t nem öltek meg, neki(k) lehet jutalommal készülni esetleg.

Körben ülünk, valaki bemegy a kör közepére egy doboz gyufával, és elkezd a dobozból és a gyufákból kirakni valami tárgyat, állatot, bármit. Mozgathatja is az alkotását.

A többiek közben találgatnak, hogy vajon mit rak ki, és amikor valaki eltalálja, ő megy be középre, átveszi a dobozt, azzal a felkiáltással, hogy: de hát ez nem is egy [az a dolog amit az előző kirakott], hanem egy [itt nem mond semmit]; és ő is elkezd kirakni valamit. Így cserélődnek a játékosok folyamatosan. Ha sokan vagyunk, többen is állhatnak középen több doboz gyufával. 

Nem csak gyufával lehet játszani, hanem akár papírral, gyurmával, vagy bármilyen alakítható anyaggal.

A gyerekeket 3 csapatra osztjuk. 

Egymással párhuzamosan a csapatok felállnak sorokban.

Az egyik szélső sornak ki kell találni egy mondatot, majd a másik szélső sornak ezt elmondani.

Ámde ez nem ilyen egyszerű.

A játék lényege az, hogy a két szélső sor megértje egymást, miközben a középső próbálja őket megzavarni - természetesen csak a hangjuk segítségével -, nekik bármit szabad mondani(Persze elkerülve a trágárságot.) Így a gyerekek próbálják majd egymást túlkiabálni, hiszen az a sor, amelyik próbálja megérteni a mondatot, hangosabban hallja a középső sor kiabálását. 

A játék berekedésig tart, bármennyi körig tarthat, de fontos, hogy forgószínpad szerűen váltsák egymást.

A jó hangulat biztosan kialakul.

A játszók körbe  ülnek, egy rendező pedig a középre áll. Fillér nagyságú papí­rdarabkákat tart magánál, melyek a hibák jelzésére fognak szolgálni. A játszók neveket cserélnek s aztán valaki elkezdi. "Én (a játékban kapott idegen nevét mondja), hiba nélkül, hát te (játéknevén nevez valakit, s rámutat) hogy vagy?" A kérdezett ugyanezt a kérdést adja tovább. ha valaki a játék folyamán hibázik, annak a rendező a homlokára ragaszt egy ví­zzel nedvesí­tett papí­rdarabkát. Ennek a játszónak már egy hibája van, tehát legközelebb már úgy teszi fel a kérdését, hogy én, (Laci) egy hibával, hát te (Pali) hogy vagy? így folytatódik a játék mindaddig, mí­g a hibák száma tetemesen meg nem növekszik. Nyertes az a játszó, akinek a legkevesebb hibája van. "Hibát" kapok, ha saját játéknevemet eltévesztem, ha hibáim számát helytelenül mondom be, ha a kérdezett játékbeli nevét hibázom el. Nehezebb a játék, ha annak, akihez a kérdést intézzük, nemcsak a nevét, hanem hibáinak számát is meg kell mondani, mert ilyenkor ennek eltévesztése is hibának számí­t.

Forrás: Játsszunk! BLCSCS, 1993. 

Mindenkinek hanyatt vagy hasra kell feküdni a földön, és teljesen csendben maradni 1 percig. A feladat az, hogy mindenki számolja meg, hányféle hangot hallott maga körül a természetben az 1 perc alatt. Utána lehet a teremtett világ gazdagságáról beszélgetni.

Beküldő: 24/BC STVK (Bárány Zoltán (792.), Bíró Laura (811.) , Formanek Dénes (432.), Marxer Cseke (133.))

Szorosan záró kört alkotunk. A kör közepére beáll valaki, akinek bekötjük a szemét, majd megkérjük, dőljön el valamilyen irányba. Biztosítsuk róla, hogy bármerre dől, megtartjuk. Miután eldőlt, akik eddig tartották, tovább passzolják a mellettük állónak, és így halad egészen körbe. A végén kérdezzük meg, milyen érzés volt középen lenni, és mikor érezte leginkább biztonságban magát. (Akkor érzi nagyobb biztonságban magát, ha minél nagyobb felülettel támasztják meg.)

Forrás: Játékok, Instruktor Öntevékeny Csoport, 1999.

Mindenki kiválaszt otthon három tárgyat és ezt a foglalkozásra magával hozza. A cél az, hogy ezen a három tárgyon keresztül mutassa be magát a többieknek. A tárgyak szimbolizálhatják őt, vagy a számára fontos történéseket, élete kulcsszemélyeit stb. a tagok körben ülnek, és sorban megnézik mindenki tárgyait. Ezután a csoport megbeszéli az élményeiket, kinek sikerült a legjobban szimbolizálni magát a tárgyakkal .

Beküldte - Úri Szűcs Réka

Mindenki az egyik kezét előre rakja, és fegyvert mutat, a másikat a háta mögött tartja a derekánál, nyitott tenyérrel. Mindenkinek minél több másik embert kell „lelőnie” úgy, hogy "pisztolyával" a tenyerébe döf. Bárhol máshol hozzá lehet érni a másikhoz, de a találat csak a tenyérben számít.

Beküldő: 24/BC STVK (Bárány Zoltán (792.), Bíró Laura (811.) , Formanek Dénes (432.), Marxer Cseke (133.))

Két csapatra osztjuk a társaságot, akik felállnak egymással szemben egy sorban. Jelöljünk ki mindkét csapat mögött egy vonalat, ami mögé majd be kell futni, ott már nem lehet megfogni senkit.

Mindkettő csapat megbeszél egy karaktert a 3 közül (herceg, óriás, sárkány), akit alakítani fog. 3-ig számolunk, 3-ra mindkét csapat az adott karaktert imitálja, mutogatja. Amelyik csapat az erősebbik karaktert választotta, elkezdi kergeti a másik csapatot. Akiket elkapnak, mielőtt a vonal mögé érnének, azoknak át kell állni a győztes csapatba, a következő körben már náluk mutogatnak. 

Az óriás legyőzi a herceget, a herceg a sárkányt, a sárkány az óriást. (Más karakterekkel is lehet természetesen játszani.)

A játék elején választunk egy hunyót és egy játékos feldobja a botokat. A játékosok elfutnak majd elbújnak, a hunyó ez alatt a fákat összeszedi és kirak egy tükrözött E-re hasonlító alakzatot (=I=).Megkezdődik a keresés, azaz a hunyó útjára indul, hogy felkeresse az elbújt játékosokat. Ha valakit megtalál, vissza kell szaladjon a kirakott botokhoz majd hangosan mondani a megtalált játékos nevét, ha ez sikerül, a játékos kiesik. 

A játékosok célja, hogy észrevétlenül odaosonjanak az alakzathoz, és tönkretegyék azt (1-2 rúgás). Ha ez sikerül, a kiesett játékosok újra játékba kerülnek, a hunyó pedig újra kell építse az alakzatot. Abban az esetben ha minden játékos kiesik, a játéknak vége.

A játékosok tetszés szerint körbe ülnek a szorosan egymás mellé rakott székekre. Egyik játékosnak bekötik a szemét, a kör közepére állí­tják, megforgatják, ezután elindulhat, hogy valakinek az ölébe üljön. Elhelyezkedik, majd megszólal:  "Hettyem!" 
Akinek az ölében ül, hangját elváltoztatva í­gy válaszol:     "Pitty!" 
A kérdezőnek a hang alapján ki kell találnia, hogy kinek az ölében ül. Háromszor teheti fel a kérdést ugyanannak a személynek, akinek mindig másmilyen eltorzított hangon kell válaszolnia. Ha eltalálja a válaszoló nevét, akkor helyet cserélnek, ha nem, tovább kell - másnál - próbálkoznia. 

Mindaddig ő marad a kérdező, amí­g nem sikerül eltalálnia ki adta a választ.  

Forrás: Játsszunk! (BLCSCS, 1993)