Játékok

Párokban játszunk. Mindegyik játékosnak két perce van arra, hogy elmondja magáról a legfontosabbakat. A hallgató játékos feladata: igyekeznie kell a lehetõ legtöbb információt megjegyezni, mivel a játék következõ fordulójában õ mutatja be elõzõ partnerét. Miután a párok mindkét tagja beszélt magáról, többféle módon folytathatjuk:

1. Csatlakozhatunk egy másik pároshoz, ahol mindenki az elõzõ partnerét mutatja be, a tõle hallottak alapján. (Folytathatjuk beszélgetéssel, kérdéseket tehetünk fel, vagy akár úgy is, hogy az egész csoportnak mutatjuk be egymást az önéletrajzok alapján.)

2. Mindenki új párt keres magának, s viszi tovább az elõzõ fordulóban hallott információkat. A következõ, vagyis a harmadik körben arról beszélünk majd, akirõl a másodikban hallottunk. Három-négy forduló után egész csoportos bemutatás következhet (itt arról beszélünk, akirõl az utolsó fordulóban hallottunk). Az játék újabb fordulóihoz egyre kevesebb idõ szükséges. Ha egész csoportban téves információk hangzanak el, adjunk lehetõséget a javításra.

Online is játszható olyan platformon, aminek van "breakout room" funkciója (pl. Zoom, Teams).

Beküldő: 24/BC STVK (Bárány Zoltán (792.), Bíró Laura (811.) , Formanek Dénes (432.), Marxer Cseke (133.))

 Körben ülve a játékvezető kijelöl egy gyilkost, aki kacsintással öl, és az a feladat, hogy kitalálják a játékosok, hogy ki a gyilkos abból, hogy az illetőnek azáltal, hogy ő a gyilkos, megváltozik a viselkedése (ez nem tudatos, de ha a résztvevők egymásra tudnak hangolódni, észre lehet venni). Mindenki tippelhet a játék során kettőt, a gyilkos is, hogy ezzel ne árulja el magát. A játék akkor ér véget, ha kitalálta mindenki, hogy ki a gyilkos, vagy elfogytak a tippek.

Cél: a játék fejleszti az empátiát és az érzelmi egymásrahangolódást is.

Kiválasztunk egy figyelőt, aki kimegy, vagy hátat fordít. Titokban, csendben kijelölünk egy majmot. A játékos visszajön s figyel: ki kell találni, hogy ki a majom! A majom pedig csinál valamit, a többiek azonnal utánozzák, s lehetőleg nem néznek a majomra, nehogy a szemük állásából kitalálja a figyelő! A majom meg fintorog, leguggol, fejét vakarja, fülét húzgálja, szamárfület mutat, megfogja az orrát, kinyújtja a nyelvét, vagyis rengeteg mindent csinálhat, de lehetőleg gyorsan váltogassa! A figyelőnek azt kell megfigyelnie, hogy ki csinálja először az új mozdulatokat, mert világos, hogy azt utánozzák, az a majom! Legjobban váltásoknál tudja rajtacsípni a majmot Ha a figyelő kitalálta, hogy ki a majom, helyet cserélnek, ha nem vagy sokáig nem találja ki, újra kimegy. Ha már háromszor volt kint, új figyelőt és új majmot olvasunk ki, illetve jelölünk ki.

Beküldő: 24/BC STVK (Bárány Zoltán (792.), Bíró Laura (811.) , Formanek Dénes (432.), Marxer Cseke (133.))

Annyi papírcédulát vágunk, ahányan vagyunk. Az egyiket megjelöljük GYILKOS szöveggel. Összetürjük pket és mindenki húz egyett. Körbe ülünk vagy állunk s aki a megjelölt papírt húzta, rákacsint valakire. Az jajkiáltással válaszol. Ha valaki látta a kacsintást bemondja: Tanú vagyok és megnevezi a tettest. Ha nem talált ő is kiesik a jaátékból.

Beküldte - Szénás Zalán

Játék célja: Elsőként vissza érni a helyedre

A játékosok körben ülnek, és mindenki kap egy kártyát a pakliból. A játékvezető a körön kívül áll, és a maradék kártya pakliból egyesével húz. Mikor kihúzott egy kártyát elmondja, hogy milyen színű (pikk, kör, treff, káró), majd mindenki megnézi, hogy nála milyen van. Akinél azonos színű van, mint amit a játékvezető mondott, akkor eggyel jobbra ül, ha van ott valaki, akkor neki az ölébe kell, hogy üljön. Ez tovább ismétlődik, így kialakulhat az, hogy egymáson már öt ember ül. Ilyenkor mindig csak a legfelső ember ülhet tovább. A játék addig tart, míg valaki körbe nem ért.

Három cserkészt egyenlőszárú háromszög alakban hegymászókötéllel összekötünk, de úgy, hogy egyik a másiktól legalább 2-5 méterre legyen. A játékosok felállnak, kötelüket megfeszítik s ezután mindegyik előtt néhány méterre kitűzünk egy-egy őrsi zászlót. A „rajta” szóra mindegyik játékos igyekszik az elébe tűzött zászlót elérni.

Beküldő: 24/BC STVK (Bárány Zoltán (792.), Bíró Laura (811.) , Formanek Dénes (432.), Marxer Cseke (133.))

A játékhoz olyan témakört kell választani, amiben a társaság tagjai leginkább "otthonosak", tájékozottak. A társaság egyik tagját kiküldik, a többiek megállapodnak, hogy kit fog megszemélyesí­teni. Mondjuk például: Napóleont. Mikor "Napóleon" bejön, a társaság foglalkozni kezd vele. ilyenféleképpen:     Jó napot, hadnagy úr!...     Mikor látta kedves papáját, az ügyvédet?..     Mondja, volt szí­ve a feleségétől elválni egy jobb parti miatt?...     Hogy érezte magát Egyiptomban?...     Mikor fog végre hibátlanul megtanulni franciául?...     Igazán többet adhatna a külsejére, ha ünnepélyeken megjelenik... A "hunyónak" ebből ki kell találnia, hogy kit személyesí­tett meg. Ha rájött, annak kell kimennie, akinek a kérdésénél felismerte önmagát.

Ebben a feladatban arra biztatjuk a gyerekeket, hogy gondolják végig, hogyan szeretnék láttatni magukat a többiek előtt. Ezt lerajzolják, vagy leírják. A gyakorlat során a többi diák is lerajzolja, vagy leírja, hogy milyennek látják a társukat.

A játékban nem feltétlenül szükséges a szóbeli kommunikáció.

A szavakat képekkel, rajzolással, mutogatással is eljátszhatjuk.

Figyeljünk a gyerekek megnyílásának mélységére, hogy biztonságos legyen nekik. Figyeljünk a visszajelzések minőségére, hogy építő, pozitív jelzéseket adjanak egymásnak.

Kört alkotunk, az alábbi szöveget kell közösen mondani:
- Hétfőn én megyek tehozzád.
- Kedden te jössz énhozzám.
- Szerdán én megyek tehozzád.
- Csütörtökön te jössz énhozzám.
- Pénteken én megyek tehozzád.
- Szombaton te jössz énhozzám.
- Vasárnap együtt leszünk.

Ha már jól begyakoroltuk, átalakítjuk a szöveget:
- Hétfőn te jössz énhozzám.
- Kedden én megyek tehozzád.
- Szerdán te jössz énhozzám.
- Csütörtökön én megyek tehozzád.
- Pénteken te jössz énhozzám.
- Szombaton én megyek tehozzád.
- Vasárnap együtt leszünk.

Aki téveszt, kiáll.

Beküldő: 24/BC STVK (Bárány Zoltán (792.), Bíró Laura (811.) , Formanek Dénes (432.), Marxer Cseke (133.))

Két csoportra osztjuk a résztvevőket (akár fiú-lány, de legyen egyenlő), majd mindenki leül egy székre, és kap egy cetlit valaki nevével. Van négy kiemelt szék (valahogyan különböztessük meg), és attól jobbra hagyunk egy üres széket. A kiemelt székeken az elején felváltva üljön a két csapatból 2-2 ember.

A játék célja, hogy a mi csapatunkból négy ember foglalja el a négy kiemelt széket. A játék úgy zajlik, hogy akitől balra van egy üres szék az mond egy nevet, hogy ki üljön oda. Ekkor az, akinél az adott cetli van, átül oda, majd cetlit cserél azzal, aki odahívta, és így tovább. Így folyamatosan változnak a nevek, ezért fontos, hogy minél többet tartsunk észben. Aki elfelejtette a nevet, annak nem lehet segíteni, ő random mondjon egy nevet. A játék akkor ért véget, ha egy csapat ül csak a kiemelt székeken.

Két vagy több csoportra osszuk a gyerekeket és egymás hátához állnak s egymás derekát megfogják. A kigyó vége a nadrágjába teszi a nyakkendőt, amit a másik csoport kigyó feje el kell vegyen. Szabályok: 1. A kigyó nem szakadhat szét.

Beküldte - Szénás Zalán

Két csapatra osztjuk a társaságot, az egyik csapat kimegy a teremből.

A bent levők kapnak annyi cetlit, ahányan a kinti csapatban vannak. Közösen kitalálnak egy szót, ráírják csak az egyik cetlire, a többit üresen hagyják.

A kint levők közben megbeszélnek egy stratégiát arra, hogy hogyan jelzik egymásnak, hogy kinél van a szó (pl. virágnevekkel mutatkoznak be, és aki az orchideát mondja, annál van a papír a ráírt dologgal). Ezen kívül azt is megbeszélik, hogy hogyan jelzi az az ember az igent, és a nemet, aki a szavas cetlit húzza.

Miután bejönnek, húznak egy-egy papírt. Valaki kihúzza a cetlit a ráírt dologgal, ő lesz a „főnök”, a többiek üres papírt húznak. Bemutatkoznak a megbeszélt nevekkel, és a kintiek számára kiderül, hogy kinél van a szó (lsd. orchidea). A bent levők elkezdenek eldöntendő kérdéseket feltenni az adott tárgyról bárkitől. A főnöknek kell jelezni (a megbeszélt stratégia alapján), hogy a válasz igen vagy nem.

A benti csapat célja, hogy rájöjjön, hogy ki a főnök, kinél van a szó. A kinti csapat célja a kérdések alapján kitalálni, hogy mi a tárgy.

Ha valakinek sikerül, a csapata kap egy pontot, és aztán a csapatok szerepcseréjével folytatódik a játék.