Játékok

Egy tornakarikát szorosan felkötünk egy alkalmas faágra. Ugyanide egy csengőt is erősítünk olyan hosszú zsinegen, hogy a csengő éppen a karika közepéig lógjon le. 
A karikától 5-7 méternyire jelöljük ki az alapvonalat, ide sorakoztatjuk fel a játékosokat. 
Az első kezébe egy teniszlabdát adunk. Mindenki háromszor célozhat a csengőre. Nem adunk pontot, ha a labda nem megy át a karikán, maximális pontszámot kap viszont az a dobás, amely megszólaltatja a csengőt. 
A végeredményt a csapat összteljesítményéből alakítjuk ki.

Beküldő: 24/BC STVK (Bárány Zoltán (792.), Bíró Laura (811.) , Formanek Dénes (432.), Marxer Cseke (133.))

A gyerekek becsukják be a szemüket, és elképzelik, hogy milyen szupererővel rendelkeznének a legszívesebben. Bármilyen erejük lehet, amit csak el tudnak képzelni. Majd kapnak egy nagy flipchart lapot. Erre ráfekszenek valamilyen testtartásban, körberajzolják egymást, majd kiegészítik, kidekorálják saját szuperhősüket. 

Kisebb csoportokra bontjuk a gyerekeket. A kiscsoportoknak egy történetet/mesét három állóképben kell bemutatni társaiknak. A bemutatáskor a játékvezető megérinti egy-egy szereplő vállát. Akit megérint, annak meg kell szólalni abból a szerepből, amibe beállt. A kiscsoportok kaphatják ugyanazt a történetet/mesét, de különbözőt is. A gyerekeknek mondjuk el, hogy akkor lesz jó az állókép, ha beleállnak a mozdulatba, arcuk kifejezi azt az érzelmet, amit abban a szituációban az adott szereplő érez. Fontos még, hogy eszközt nem használhatnak, mindent saját testükből kell megalkotni és minden képben minden csoporttagnak szerepelni kell. Tehát ha nincs annyi szerep, ahányan vannak a csoportban, ki kell találni valamit (fa, asztal stb.).

Találd ki a találós kérdést és a válasz szavára énekelj dalokat vagy mondjál verset, mondókát vagy viccet.

Hosszú fülű ugri - bugri,
Se nem sovány, se nem pufi,
Répát eszik és nem husit,
Gyerekek kapják ajándékba a húsvéti...
(nyúl)

Vízben élek, brekegek,
ismertek-e, gyerekek?
Szúnyoglábon élek, a gólyától félek.
(béka)

Lassan vánszorogva mászom,
a házamat sose látom.
(csiga)

Szürke színű a bundája,
hosszú, vékony farkincája,
finom sajt a vacsorája,
ravasz macska les reája.
(egér)

Hátul rúg, és elől harap,
A négy lábán fürgén szalad,
Megülik, vagy hintó elé fogják,De előbb a kovácsnál patkolják.
(ló)

Nincsen az én házikómon ablak, ajtó, kémény.
Testem puha, mint a gyurma, házam pedig kemény.
(csiga)

Nincsen hangom,
nem beszélek,
tiszta vízben
vígan élek.
(hal)

Varrni még senkise látta,
mégis csupa tű a háta.
(sündisznó)

Két lándzsa közt, mint a pehely,
Fent lebeg egy virágkehely.
(tulipán)

Kertben élek, illatozom,
én vagyok a szépek szépe
Aki letép, jól vigyázzon,
tövis karcol tenyerébe!
(rózsa)

Éjjel-nappal mindig jár, mégis egy helyben áll.
Mi az?
(óra)

A földben születik,
nagy tűzben égetik,
karikára nyújtják,
az ujjadra húzzák.
(gyűrű)

Ide leng, oda leng,
egyszer fent van, máskor lent.
(hinta)

Ez az évszak szeszélyes, néha kicsit ravasz,
Remélem, hogy kitalálod, ez a bolondos ...
(tavasz)

Mindent lemos szappan nélkül,
Tőle erdő, mező zöldül.Mi lehet ez?  (eső)

A játékvezető megkéri a játékosokat, hogy nézzenek körül 1-3 percig és jegyezzék meg, hogy mi minden van az adott teremben. Ezután valakinek bekötik a szemét, és valamilyen feladatot adnak neki. Például menjen az asztalhoz, vegyen egy könyvet, magazint, nyissa ki a 10. oldalon, tegye le a székre.  Vagy vegyen el egy sárga színű tárgyat, tegye az asztal alá, vagy szedje össze az összes piros tárgyat....stb.

Ha sikerült megtennie, cserélnek és jöhet a következő játékos.

A csoport körben ülve helyezkedik el. Minden második ember egy csapatba tartozik (pl. egyesek a egyik csapat, a kettesek a másik csapat tagjai). 

Először a körben egymással szemben elhelyezkedő két külön csapatba tartozó embernek adjuk a babzsákokat/labdákat. Nekik kell a megegyezés szerinti irányba továbbdobniuk a következő saját csapattagnak, majd ők is továbbítják a következő saját csapattagnak a babzsákot/labdát, a tárgyak ezzel a mozgással fogják „kergetni” egymást. A csapatok akkor kapnak pontot, ha a babzsákjuk/labdájuk átéri és lehagyja a másik csapatét. Ha valamelyik csapat pontot szerez, megállunk, felírjuk, és újrakezdjük a játékot. Érdemes egy-két pontonként irányt váltani. Fontos, hogy előre megbeszéljük, hogy hány pontig vagy mennyi ideig tart a játék. A megbeszélés fókuszpontjai: Milyen stratégiát alkalmaztak a játék során? Lassították a másik csapatét vagy gyorsították mindkettőt?

Forrás: Kiss N., Piszker Á. (2009): Interaktív Játéktár. Agressziókezelés és toleranciafejlesztés az iskolában. Kompánia Füzetek 3., Budapest."

Válasszatok ki egy szót, pl. KANÁL

Alkossatok mondatokat úgy, hogy a mondat szavainak kezdőbetűi a kijelölt szavatok betűi. 

PL. Kedden Arankával Német Ápolókkal Beszélgettünk.

A játékot használhatjátok ismerkedéshez, "hogy vagy?" körhöz, és így tovább :)

Ha videón hallgatnád meg a feladatot, itt megteheted:

Párba kell állni. Minden páros eldönti ki lesz a látó és ki a rajzoló, utána egymásnak háttal leülnek. A látó kap egy kinyomtatott képet, a rajzoló lapot és ceruzát. A cél, hogy a rajzoló a lehető legpontosabban rajzolja le a képet a látó elmondása alapján. Visszakérdezni szabad. 10-15 perc van. Utána lehet szerepet cserélni, ekkor több képpel kell készülni. 

Értékelés: Milyen volt a látó szerepében lenni? Úgy érzed jól mondtad el a képet? Értette a másik? Melyik részlettel volt a legtöbb gond? Milyen volt a rajzoló szerepében lenni? Könnyen értetted mire gondol a másik? Jól ment köztetek a kommunikáció?
Ez a játék arra nagyon jó, hogy belássuk: Sosem tudhatjuk pontosan mire gondol a másik. Ez vezetőként nagyon fontos, törekedni kell mindig a jó kommunikációra és a nyitottságra, hogy a másik szemszögéből is tudjunk nézni egy-egy helyzetre. 

Ehhez a játékhoz egy bogrács, vagy fazékfedő és egy labda szükséges. A cserkészek körben állnak. A vezető a labdát a levegőbe, a fedőt a földre dobja. A fedőt, egy előre kijelölt játékos felkapja: ez a cserkész a teknősbéka. A többiek elkapva a feldobott labdát egymásnak adogatva üldözik a fedővel védekező teknősbékát. (Földről felvett labdával nem szabad dobni.) Mihelyt egyszer úgy tudják megdobni, hogy a fedővel az ütést nem tudja kivédeni, átadja a fedőt annak, aki eltalálta és az lesz tovább az új teknősbéka. Nagyon izgalmas játék, bármennyien játszhatják.

Beküldte - Gál Várady Tamara

Két játékos leül szemben egymással. Az egyes játékos a kettes játékos térdére helyezi kezeit tenyérrel lefelé, a kettes játékos pedig saját térde mellé helyezi kezeit tenyérrel lefelé. Most a kettes játékos igyekszik kezeit gyorsan az egyes kezeire rácsapni. Ha az egyes játékosnak sikerül kezeit elkapni, akkor a kettes játékos saját térdeire csap, s így az lesz vörös.

Beállunk egy körbe, valaki odébb megy, hogy ne hallja mit beszél a többi játékos. A többiek kitalálnak valami tárgyat ami mindenkinek van (pl: bakancs, ágy, bármi), ezután vissza jön aki kiment és mindenkitől egyesével megkérdezi, hogy a tiéd milyen? a kapott válaszokból kell kitalálnia, hogy mire gondoltak a többiek.

Egy játékos kimegy, ő lesz az eltévedt vándor. A többiek körben állnak, ők a varázserdő fái. Megállapodnak abban, hogy hol lesz a varázserdő kijárata, hol van a kapu. Ahol a kapu van, ott a két egymás mellett álló játékos lesz a két kapuőr. Bejön a kiküldött játékos és lassan körbejár, mindenki szemébe belenéz. Beszélni tilos, fejet rázni, bólogatni tilos. Csak a tekintet beszél. Aki nem kapu, az azt jelzi a testbeszédével, tekintetével, hogy ott nincs kijárat, kár próbálkozni. Elutasítóan, ridegen kell néznie. (Ez sem mindig könnyű ám! :)) A két „kapuőrnek” bizalmat sugározva kell néznie, hívogatnia a vándort. A feladat kitalálni a tekintetekből, hogy hol a kapu. 
Beküldte - Úri Szűcs Réka