Játékok

Egy gyerek a csoportból kigondol egy állatot, majd azt az állatot elmutogatja a csapat többi tagjának, akiknek ki kell találni, hogy mire gondolt. Következőnek az mutogat, aki kitalálta az előtte mutatott állatot.

Sorban állunk, 1 ember néhány méterre a sor elé áll. Ő lesz a játék irányítója. Ki kell találnia egy mozgás módot, ahogyan a többi játékosnak majd haladnia kell. A játék lényege, hogy mihamarabb elérjék őt ezzel a bizonyos mozdulattal, de csak akkor haladhatnak felé, ha ő épp háttal áll. Az iránytó gyakran visszafordul, ekkor a játékosoknak mozdulatlanná kell válniuk, akit észrevesz, hogy megmozdult, az elölről kell kezdje. Az nyer, aki elsőként éri el az irányítót.

A gyakorlat lényege, hogy mindenki rajzolja le az álomiskoláját. Kicsikkel először meg lehet beszélni, hogy milyen iskolába járnak most, milyen iskolákat ismernek még, mit szeretnénk még csinálni az iskolában. A bevezető kérdések megbeszélése után könnyebben tudnak nekiállni.

Nagyobbakkal inkább a megosztás rész a fontosabb, mi az, ami hiányzott nekik, miért így képzelik el stb. 

Sokféleképpen lehet játszani ezt a játékot. Ha egy osztályt szeretnénk érzékenyíteni, segíteni megérteni, hogy milyen lehet menekültnek lenni, akkor, ha lerajzolták az iskolát, képzeljék el, milyen lehet ide érkezni mindenféle ismeret nélkül. Mit mutatnának először ennek az új gyereknek, mit játszanánk vele stb. 

Két 3 méter hosszú kötelet egy nehéz súlyhoz vagy kőhöz kötünk, esetleg sátorcövekkel a földhöz erősítünk. Két játékos (az egyik kergető, másik a csalogató) lazán fogja a kötelek végét. A csalogató egy kaviccsal teli skatulyát zörget, a kergető pedig egy kitömött zsákkal igyekszik oldalba találni a középpont körül szaladó csalogatót. Mindkettőnek természetesen be van kötve a szeme. Futás közben vigyázni kell, hogy a távolság mindig egyforma legyen a középponttól.

Az otthon közepén nagy lepedőt feszí­tünk ki. Mögé másfél méternyire zseblámpát helyezünk. Minden más fényt eloltunk. Az egyik őrs tagjai sorjában elhaladnak a lepedő és a gyertya között, úgy, hogy árnyékuk a lepedőre vetődik. A többiek, kik a lepedő előtt ülnek, kitalálják, hogy kinek az árnyéka suhant el a lepedő mögött. Versenyszerűen is lehet játszani többi őrssel.

Illetve emberek mellett tárgyakkal is lehet játszani.

Forrás: Játsszunk! BLCSCS, 1993. 

A közönséget a színészektől egy kifeszített lepedő választja el. A nézőtér sötét, míg a színpadon lámpát (gyertyát) helyezünk el úgy, hogy az a színészek alakjának az árnyékát a lepedőre vetítse. Ügyes játékosok így rendkívül mulatságos jeleneteket rögtönözhetnek. Például a jajgató beteg fájó gyomrából mindenféle különleges tárgyat emelünk ki (fűrészt, kulcsot stb.) A játékosok mindig a lepedőhöz egészen közel helyezkedjenek el, így lesznek az árnyékok élesek.

Beküldő: 24/BC STVK (Bárány Zoltán (792.), Bíró Laura (811.) , Formanek Dénes (432.), Marxer Cseke (133.))

Körbeállunk egy asztalt, a tenyerünket lefelé fordítva egymás kezét keresztezve letesszük az asztalra. Elindítjuk jobbra a kört úgy, hogy rácsapunk az asztalra, a következő tenyér is csap egyet és így tovább. Ha kettőt csap valaki, akkor megfordul a kör. Amelyik kéz elrontja, az kiesik a játékból, de a játékos a másik kezével még játszhat. 

Egyénileg: Rajzold le a kedvenc játékodat, vagy egy tárgyat, egy élőlényt és találj ki egy történetet velük. 

Csoportban: Minden gyerek lerajzolja a kedvenc tárgyát, játékát stb. és kitalálnak egy történetet közösen, amelyben mindenki rajza szerepel.

A játék így néz ki:

1, A játékvezető a felsorolt tárgyak közül bemond valamit. (ezeket a tárgyakat csak én szedtem össze, természetesen bármi mást is be lehet mondani)

2, Ezek után a játékosok kikapcsolják a kamerát, és elkezdik keresni az adott tárgyat az otthonukban.
 

3, Aki leghamarabb találja meg a tárgyat, az gyorsan visszakapcsolja a kamerát és ő kapja meg a max pontot.

Vannak kiemelt pontos tárgyak:

 Cserkész cuccok (5 pontért) és általános tárgyak (3 pontért). A többiek, akik megtalálták a tárgyat, de késve, azok 1 pontot kapnak. 
Akár lehet egyéni és csapat verseny is nagyobb őrssel/rajjal.

A játék X körből áll, vagy addig amíg valaki X pontot el nem ér. 
Igazándiból bármelyik korosztályra adaptálható (felnőtteknél is alakulhat viccesen)

a CSATOLT pdf-ben láthattok példát tárgyakra :)

Egy valaki beül a kör közepére és bezárkózik (fizikailag összekuporodik). A többieknek az a feladata, hogy kedves szavakkal kinyissák a belül ülő személyt. Amikor olyat hall,ami számára pozitív, kicsit old a helyzetén, ha viszont negatívot hall, akkor bezárkózva marad.

A játékosoknak egy levegővel ordítaniuk kell, hogy “Bi-Píííí….”, az í betűt hosszan kitartva. Eközben a kijelölt pályán a lehető legmesszebb el kell futniuk. A futást akkor kell abbahagyniuk, amikor elfogy a levegőjük és már nem tudnak újabb levegő nélkül tovább kiabálni. Az nyer, aki a legtovább jut a pályán. 

A játékosok szorosan körbe állnak, úgy hogy vállaik összeérjenek, és közrefogjanak egy embert. A kört alkotó játékosok a hátuk mögött adogatnak körbe egy labdát, s közben ezt skandálják: “Bob a vidra, erre kúszik, erre mászik! Bob a vidra…” (Jó ütemesen, hangerővel lehet játszani) Akinek kedve tartja, felemelheti a feje fölé a labdát, ekkor a többieknek azt kell kiáltaniuk hogy: “Látom a vidrát, látom a vidrát!”, majd megy tovább. A középen álló, ha rájön kinél van a labda, akkor helyet cserélhet azzal aki lebukott. (Értelemszerűen a labdát felmutatós extrázást akkor csináljuk ha a középső nem oda néz.)