Játékok

Kiválasztunk valakit magunk közül tyúkanyónak, egy másikat pedig ülünek. Mi többiek vagyunk a csirkék. Sorbaállunk egymás mögé, mindenki átfogja az előtte állónak a derekát. Elöl áll a tyúkanyó, vele szemben az ülü. 

A tyúkanyó kérdezi az ülüt, az pedig felelget neki: 

Mit csinálsz, te ülü? Ások. Mit ásol? Kutat. Minek a kutat? Víznek. Minek a vizet? Főzni. Mit főzöl? Levest. Milyen hússal? A te csirkéiddel. Anya vagyok, nem hagyom! Ülü vagyok, megfogom! 

Az ülü szalad a csirkék felé, hogy megfogja valamelyiket, igyekszik megkerülni a tyúkanyót, de az kitárt karral védi őket. Erre-arra fordul, mindig az ülü útjába áll. A csirkék igyekeznek a tyúkanyó mozgását minél gyorsabban követni, mögötte maradni, de mivel minél hátrébb van egy csirke, annál hosszabb utat kell megtennie, végülis az ülünek sikerül elkapnia valamelyiket. Akit elkap, az kiáll. Amikor az ülü minden csirkét elkapott, újra kezdhetjük a játékot más tyúkanyóval és más ülüvel. 

Beküldte - Úri Szűcs Réka
 

Felállítjuk a gyerekeket egy sorba úgy, hogy egymás hátat nézzék. Az utolsó gyereken kívül mindenki kap egy papírt és egy filctollat. Az első kitálal valami egyszerű ábrát, ráteszi a papírt az előtte álló határa, és lerajzolja az ábrát elemenként (egy arcot akar rajzolni, akkor először egy kört rajzol, és megvárja, amíg mindenki lerajzolja, aztán jön a következő elem stb.). A következő gyerek megpróbálja kitalálni, hogy mit rajzoltak a hátára, majd ő is lerajzolja ugyanazt. Az utolsó gyerek a táblára rajzolja, vagy elmondja, hogy szerinte mi lehetett a kezdő minta. 

Nem kell hozza közös nyelv!

A játékhoz három-négy fős csapatokat alakítsunk. Valamelyik csapat egyik tagja kimegy a teremből. Mielőtt kimenne, a játék vezetője ismertet egy befejezetlen történetet. (Például: „Találsz az utcán egy teli pénztárcát, senki nincs a környéken…”; „Hazatérve a lakásotokban óriási felfordulás, rombolás, pusztítás nyomait találod…” stb.) A kint lévő játékosnak azon kell gondolkodnia, mit tenne ő ebben a helyzetben. Bent maradó csapattársainak feladata: rövid megbeszélés után el kell mondaniuk, szerintük mit tenne társuk ebben a helyzetben. Miután elmondták véleményüket, visszajön a kiküldött játékos, és közli a saját válaszát. · A kapott válaszokat összehasonlítva a többi csapat (például kettő, egy vagy nulla pontot adva) pontozza: mennyire ismerik társukat a soron lévő csapat tagjai. A következő csapattal folytatódik a játék.

(Szervezhetjük a játékot úgy is, hogy egyidejűleg minden csapat játszik, és csak a legjobb válasz kap pontot, vagy egy csapatban maradunk, és nem pontozunk: ebben az esetben előbb visszajön és élesben hallja a csapat véleményét.)

Helyezkedjetek el egymástól 1,5 méterre 1-1 széken. Maradjon egy üres szék és egy szabad ember. Ezután az lesz a feladat, hogy ne hagyjátok leülni a szabad embert az üres székre. 

Kiegészítések:

• elszórva helyezkedjetek el, minden szék közt kb. egyenlő legyen a távolság, ne körbe üljetek
• a szabad ember egy állandó séta-tempót kell felvegyen, nem lassíthat és nem gyorsíthat
• a szabad ember a játék elején a lehető legmesszebb legyen az üres széktől
• próbáljatok meg úgy helyezkedni 2 percen át, hogy soha ne legyen a szabad ember közelében szék
• ha valaki elhagyta a székét, hogy átüljön arra, ami közelebb esik a szabad emberhez, már nem térhet vissza a sajátjára, ha meggondolja magát

Ha videón hallgatnád meg a szabályt, csak egy kattintás :)

A szétvágott szavakból kell a gyerekeknek mondatokat összeállítani. A szavak lehetnek random vagy előre megírtak.

Tolmács segítségével ez a játék is jól működik a menekült gyerekeknél.

A játék izgalmának fokozására, időintervallumokat is megadhatunk.

Alkossunk párokat. A párok üljenek egymással szembe, és mosolyogjanak egymásra 2 percen keresztül. A feladat: együtt fenntartani ezt a mosolyt.

 Ezután beszéljék meg a tapasztalataikat, kinek milyen élmény volt.  

A játék akár jó beszélgetésindító is lehet komolyabb témákban (álarcaink a hétköznapokban/ gyerekek előtt, társadalmi elvárások, őszinteség, az “együtt” ereje,  stb) és viccesebb témákban egyaránt. Jó mosolygást! : )

,,Most pedig... (és az első játékos mutat egy mozdualtot) bólintunk" a második elismétli és mondja: ,,Most pedig... (ő is kitalál valamit)... a szánkkal csücsörítünk. A harmadik némán elismétli mindkettőt és utána mondja: ,,Most pedig... (kitalál valamit)... a mutató ujjunkkal napocskát rajzolunk." és így tovább. Aztán, ha mindenki volt akkor megint az első játékos. Egyre gyorsulhat a kör. Aki elrontja, kiesik.

Beküldte - Futó Ádám Jácint

A csoport tagjai párosával, egymással szemben, hason fekszenek. A földön bal kezükre támaszkodva, egymás jobb kezét megfogva megpróbálják a társukat kimozdítani egyensúlyából.

Beküldő: 24/BC STVK (Bárány Zoltán (792.), Bíró Laura (811.) , Formanek Dénes (432.), Marxer Cseke (133.))

Körbe állunk, az első mutat egy mozdulatot (Pl: 2x rácsap a hasára), a mellette állónak először meg kell mutatni az előző mozdulatot, majd a sajátját és így körbe. Minden játékosnak elsőként az előtte elmutogatott mozdulatokat kell megismételnie.

A cserkészeket párokba osztjuk, oly módon, hogy egyik cserkész se ismerje a párját. Egy negyedórás beszélgetés alatt mindenki megismerheti a párját annyira, hogy be tudja őt mutatni a többieknek. Úgy is lehet játszani, hogy nevet cserélnek és egyes szám első személyben a másikat mutatja be.

Beküldte - Balla Stefi

Olvassátok fel Max Lucado szövegrészletét. Válasszatok ki egy személyt és mondja el róla mindenki, hogy mi az a belső tulajdonsága, ami egyedivé teszi, ami másra nem jellemző vagy ami csak rá igaz. Így menjetek végi egyesével mindenkin.

Szövegrészlet:

“Van a szekrényemben egy pulóver, amit nem hordok gyakran. Kicsi rám. Már rég ki kellett volna dobnom, de nem tudom megtenni. A pulóvert áldozatkész nagymamám kötötte, hogy kifejezze szeretetét. Nagy gonddal választotta ki a hozzá való fonalat. Szeretettel illesztette össze az elkészült részeket. Nem a funkciója, hanem az alkotója miatt értékes számomra ez a ruhadarab.

Gondolkodjunk el ezeken a szavakon! Isten alkotása vagyunk. Nem csak úgy véletlenül lettünk. Nem futószalagon készültünk, tucattermékként. A nagy Alkotó tudatosan, szeretettel tervezett meg, különleges és személyre szóló ajándékokkal halmozott el, így helyezett bennünket erre a földre. Ide, ahol az ember értékét az adja, hogy hány számjegyű a fizetése, vagy hogy milyen formásak a lábai… De hadd mondjak egy jó hírt: Isten szemében mind értékesek vagyunk!”

Egy sapkába  belerakja az őrsvezető a lentebbi kéréseket. Minden őrstag húz az őrsgyűlés végén. A következő héten teljesíteniük kell a feladatot. 

Dicsérj meg valakit!

Köszönj meg valakinek valamit!

Tegyél jót valakivel!

Kérdezd meg valakitől, hogy hogyan van!

Beszélgess valakivel, akit kevésbé ismersz!

Őrsi vagy csapat portyákon, őrsgyűlések előtt is lehet húzni.